Psalms 109

És sanyargatták őket ellenségeik, és görnyedtek azoknak hatalma alatt! ^a1Számtalanszor megmentette őket, de ők felháboríták szándékaikkal, és mélyebben merültek bűneikbe. ^b 2De reájok tekintett a nyomorúság napján, mikor meghallgatá rimánkodásukat; 3És megemlékezett velök kötött szövetségéről, és nagy kegyelmessége szerint megengesztelődék. ^c 4És könyörületességre indítá irántok mindazokat, a kik őket fogva elvivék. ^d 5Segíts meg minket, Urunk Istenünk, és gyűjts össze minket a pogányok közül, hogy dicsőítsük a te szent nevedet, és dicsekedjünk a te dicséreteddel. ^e 6Áldott legyen az Úr, Izráel Istene örökkön örökké, és minden nép mondja: Ámen. Dicsérjétek az Urat. ^f 7

A megváltottak hálaéneke, akik nyomorúságukban az Úrhoz kiáltottak

8Magasztaljátok az Urat, mert jó, mert örökkévaló az ő kegyelme. ^g 9Ezt mondják az Úrnak megváltottai, a kiket megváltott a szorongatónak kezéből; ^h 10És a kiket összegyűjtött a különböző földekről: napkelet és napnyugot felől, északról és a tenger felől. ⁱ 11Bujdostak a pusztában, a sivatagban; lakó-város felé utat nem találtak vala. 12Éhesek és szomjasok valának; lelkök is elepedt bennök. ^j 13De az Úrhoz kiáltának szorultságukban; sanyarúságukból megmenté őket. ^k 14És vezeté őket egyenes útra, hogy lakó-városhoz juthassanak. ^l 15Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az emberek fiai iránt való csodadolgaiért, ^m 16Hogy megelégíté a szomjúhozó lelket, és az éhező lelket betölté jóval! ⁿ 17A kik setétségben és a halálnak árnyékában ülnek, megkötöztetvén nyomorúsággal és vassal; ^o 18Mert ellenszegültek az Isten beszédének, és a Felségesnek tanácsát megútálták; ^p 19Azért megalázta az ő szívöket nyomorúsággal: elestek és nem volt segítségök. ^q 20De az Úrhoz kiáltának szorultságukban, sanyarúságukból kiszabadítá őket. ^r 21Kihozá őket a setétségből és a halálnak árnyékából, köteleiket pedig elszaggatá. 22Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az emberek fiai iránt való csodadolgaiért, ^s 23Hogy összetöré az ércz-kapukat, és a vas-zárakat letördelé! 24A balgatagok az ő gonoszságuknak útjáért, és az ő hamisságukért nyomorgattattak. ^t 25Minden étket útála az ő lelkök, és a halál kapujához közelgetének. ^u 26De az Úrhoz kiáltának szorultságukban: sanyarúságukból kiszabadította őket. ^v 27Kibocsátá az ő szavát és meggyógyítá őket, és kimenté őket az ő vermeikből. ^w 28Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az emberek fiai iránt való csodadolgaiért, ^x 29És áldozzanak hálaadásnak áldozataival, és hirdessék az ő cselekedeteit örvendezéssel! ^y 30A kik hajókon tengerre szállnak, és a nagy vizeken kalmárkodnak, ^z 31Azok látták az Úrnak dolgait, és az ő csodáit a mélységben. ^aa